Már a pálya felé bandukolt a három jó barát, amikor Alantől sikerült egy kicsit megszabadulniuk, mert az előreszaladt, hogy beérje osztálytársait. Seamus pedig már rég a közvetítői állásban ücsörgött, és mindenki számára hallhatóan a csapatok esélyeit latolgatta. Így is voltak körülöttük diákok, akik szintén a lelátók felé tartottak, de közel nem volt olyan nagy a népsűrűség, mint a klubhelyiségben.

- Hermione, elmondod, amit odafönn akartál? – kérdezte Harry.

A barna hajú lány körülnézett, és kissé oldalt irányította a lépteit, hogy minél inkább elkerüljék a nemkívánatos hallgatóságot.

- Menjünk kicsit lassabban – mondta egész halkan. – Szóval, úgy két hete felfigyeltem valamire az újságban. Ugyan a Próféta nem ír valami bőven arról, ha muglikat támadnak meg halálfalók, és annak is örülök, ha egyáltalán megemlítik, de a varázslók eltűnéséről, vagy az ellenük intézett támadásokról elég alaposan beszámolnak.

Harryt kezdte érdekelni a dolog.

- És…?

- De ne röhögjetek ki!

A két fiú összenézett. Hol vannak ők ahhoz, hogy Hermione ötleteit kiröhögjék?

- Ígérjük, hogy nem fogunk nevetni rajtad – esküdött Ron, miközben ünnepélyesen a mellére rakta a kezét. Mozdulatában volt valami, ami bármelyik felületes szemlélőt ikerbátyjaira emlékeztette volna.

- Lehet, hogy semmi értelme sincs az egésznek, de meg akartam veletek beszélni. – Hermione már olyan lassan lépkedett, hogy szinte az összes diák eléjük került.

Harry meg volt győződve arról, hogy utolsónak fognak a lelátóra felérni, és ha szerencséjük van, csak néhány percről fognak lemaradni.

- Jó, azért mondd, majd meglátjuk – mondta, és igyekezett nem túl türelmetlennek tűnni.

- Kijegyzeteltem az összes Reggeli Prófétában megjelent híradást azóta, mióta V… Voldemort visszatérte már nem titok senki előtt. Vagyis azokat, amik feltehetően halálfalókhoz köthetők.

Ron megtorpant.

- Merlinre, Hermione! – kiáltotta. – Mégis mi a csudának? Szerinted az Auror Főparancsnokságon nincs erről nyilvántartás?

- Sss, halkabban! Már mondtam, hogy feltűnt valami! És kértem még anyáéktól is, hogy küldjenek mugli újságokat, amiben furcsa, szokatlan dolgokról írnak.

- Mi tűnt föl? – kérdezte Harry, és egyre kevésbé tudta leplezni türelmetlenségét. Most már biztos, hogy nem látom az elejét.

- Az, hogy nagyon sok támadás volt szerte az országban, de valahogy Bristoltól nyugatra a partvidéken, de főleg az Exmoor Nemzeti Park környékén volt a zöme. – Hermione nagyon félve ejtette ki a szavakat, és elhallgatott, hogy barátai egyénileg vonhassák le ebből a következtetéseiket.

Ron tért magához elsőnek.

- Megkérdezem újra: szerinted az auroroknak nincs ilyen kimutatásuk?

- Nem tudom, de azt viszont igen, hogy a mugli újságokat nem olvassák, és azt is tudom, mert megkérdeztem Burbage professzortól, hogy nem is szereznek tudomást minden olyan, a muglivilágban történő eseményről, aminek valószínűleg mágikus eredete van.

Harry fejéből egyszerre kiröppent a mérkőzés, helyére viszont ezer kérdés tolult.

- Mire gondolsz, Hermione.

A lány beharapta a szája szélét, és csak akkor szólalt meg, miután körülnézett.

- Olyan, mintha lenne ott… lenne ott valami.

Harry bólintott.

- Valami olyasmi, ami elég fontos ahhoz, hogy megvédjék akár úgy is, hogy embereket, muglikat, varázslókat ölnek meg, tűntetnek el miatta?

Most Hermionén volt a bólintás sora.

- Miért nem mondod ezt el valakinek? – kérdezte Ron. - Dumbledore-nak, akárkinek…

- Jaj, nem mehetek oda egy ilyennel. Egyelőre még mindig kevés az információm, és veletek is meg akartam beszélni. Apát megkértem, hogy iratkozzon fel néhány levelezőlistára a világhálón is, hátha…

- A hol? – kérdezte Ron. Lévén, hogy egész életét varázslók között töltötte, nem sokat hallott olyanokról, hogy számítógép, internet és hasonlók.

- Már meséltem neked Dudley számítógépéről… - próbálkozott Harry.

- Igen, tudom. Valami játék.

- Nem egészen – vette át a szót Hermione. – Harry unokatestvére biztosan játékra szokta használni, de azért mást is lehet vele csinálni. Dokumentumokat írni, kinyomtatni, mint egy könyvet, de leveleket is lehet vele küldeni a világhálón keresztül, ha össze vannak kötve a számítógépek a telefonvonal segítségével.

Ron bólintott, a telefonról legalább már hallott.

- A világhálón – magyarázta tovább a lány - lehet elérni könyvtári állományokat is, újságcikkeket, és egymással is lehet kommunikálni. Mugli találmány. Szóval azt kértem aputól, hogy kérdezzen meg más muglikat is a levelezőlistákon, hogy tudnak-e valami furcsaságról mostanában. Érthető voltam valamelyest? – kérdezte aggódva, amikor megpillantotta a tátott szájjal bámuló vörös fiút.

- Nem igazán.

- Úgy képzeld el – vette át a szót most Harry -, hogyha lenne egy ilyen… géped, akkor el tudnád érni a klubhelyiségből a könyvtárban lévő könyvek tartalmát, vagy elküldhetnéd a tanároknak a házi dolgozatokat, és azok vissza is tudnák küldeni kijavítva.

- Ennek mi értelme lenne, ha úgyis megyek hozzájuk órára?

- Hát… - Harry megvakarta a fejét. – Lehet, hogy nem volt jó a példám… Így nem kellene lemenni sem, ha csak a beadandód miatt mennél. Persze a neten nem lehet bájitalokat főzni, vagy varázsolni, egyébként is meghülyülnek ezek a bonyolult gépek a mágiától.

- Fiúk, mi lenne, ha ezt nem most beszélnénk meg? És úgyse a számítógépekről akartam diskurálni – mondta Hermione. – Ron, neked meg majd megmutatom a mugliismeret tankönyvemben, hogy legyen valami elképzelésed. Meccs után eltűnünk valami félreeső helyre, és átnézitek a jegyzeteimet, rendben? Most úgyis elkezdődött a meccs.

Tényleg. Eddig Harry nem is figyelt Seamus hangjára, amit még így, száz méterre a stadiontól is jól lehetett hallani.

- Basszus, már vezet a Mardekár.

- Akkor menjünk – mondta Ron, és nekiiramodott. – Remélem, foglaltak nekünk helyet.

A kapuban McGalagony állt, és szigorú tekintettel méregette őket, mellette néhány auror beszélgetett csendesen.

- Azt hittem, már soha nem jönnek. Weasley, Miss Granger, menjenek fel a társaik közé – mondta, és a lépcső felé mutatott. – Maga viszont maradjon, Potter, magára vártam.

Harry megtorpant.

- Rám?

- Igen, magára. Jöjjön velem, nem érünk rá.

- Történt valami? – kérdezte Harry, miután sután intett barátainak, és elindult McGalagony után, aki a Tiltott Rengeteg felé tartott.

- Elkészültem egy új animágia módszertan kidolgozásával – mondta a tanárnő, és szaporán szedte a lábait.